Az elmúlt öt évben négyezerrel lett kevesebb az automaták száma. Hazánkban Szabolcs-Szatmár és Borsod megye számít a nyerőautomaták fellegvárának. Az Ukrajnából, Romániából csempészett cigaretta és benzin gyors pénzt jelentett az egyébként munkanélküléségtől legjobban sújtott területen.

A szociólógusok szerint a üres, vagy haszntalan idő belépő szenvedélybetegségek kialakulásához. A schengeni csatlakozás óta azonban egyre nehezebb csempészni, a vámosok sokkal szigorúbbak, mint korábban. Kevesebb a pénz, kevesebb kerül a játékautomatákba.
A lakosság segélyből élő rétegei a nyeremény reményében korábban még beledobálták a pénzt a gépekbe, megvan az erre vonatkozó tapasztalatuk. Az utóbbi időben szinte egyáltalán nem játszanak, mert a megélhetésre sincs pénzük. A gazdasági válság kirobbanásáig alkalmi munkából jutottak extra bevételekhez, illetve uzsorásoktól vettek fel kölcsönt. Manapság nics alkalmi munka, a pénzkölcsönzők pedig tartják a markukat - ez azt jelenti, hogy a segély azonnal a zsebükbe vándorol.

A játékautomata - bár bombaüzletnek tűnik, ha megbomlik a megszokott rend - könnyen veszteségessé válik. Egy gép ára másfél milliónál kezdődik, az állam automatánként havonta 110 ezer forintra adóztatja az üzemeltetőt, azon kívül meg kell fizetni a 18%-os társasági adót.
A kocsmák, presszók tulajdonosai is helypénzt szednek. Mindenesetre nézzük a számokat: tavaly decemberben 16 443 játékterem működött Magyarországon, 29 251 darab gép 94,62 milliárd forint tiszta bevételt termelt. Ugyan kevesebb a pénz a piacon, az emberek kevesebbet játszanak, mégsem valószínű, hogy az ágazat lehúzza a rolót.

Egy neve elhallgatását kérő budapesti vállakozó szerint várhatóan tovább csökken a gépek száma - elsősorban vidéken. Erősödés a nagyvárosok plázáiban várható, ám itt az interneten játszható szerencsejátékokkal kell felvenniük a versenyt...